Orsók

Olvasási idő: 10 perc

 

Ha szeretnéd egyben, e-book formájában letölteni, akkor kattints IDE!

Kis orsó történelem

Valószínű, hogy a kínaiak találták fel az orsót valamikor Krisztus előtt 3-400 körül, de az első írásos emlék orsó használatról csak jóval később, a XVII. századból származik. Egy Barker nevű professzionális horgász említi, hogy egy „felhúzó” (winder) kellett ahhoz, hogy kifogjon egy halat. Az általános gyakorlat abban az időben a bot végére erősített lószőr volt. A 18. században a horgászok már rézből gyártott egyszerű tároló-orsókat használtak, amelyeken gyakran áttétel is volt. A tartós használat és a nagyobb halak kifárasztása azonban elkoptatta ezeket a fogaskerekeket. Ezek az orsók tehát nem voltak tartósak. A mai tárolóorsók működési elvükben egyébként teljesen megegyeznek ezekkel a korabeli orsókkal.

Az első nagy váltás 1907-ben következett be, amikor egy Illingworth nevű szövőgép kezelő, aki egyben horgász is volt kitalálta a mai peremfutó orsó ősét. Sok probléma volt vele, gyakoriak voltak a gubancok, mert nem volt az orsónak felkapókarja. A problémát a Hardy’s cég oldotta meg a felkapókar feltalálásával. Ezt a megoldást szabadalmaztatták is, így más nem gyárthatott teljes felkapókarral rendelkező orsót. Két francia sógor pont emiatt fél felkapókarral gyártotta az orsóit, amíg a Hardy’s szabadalma le nem járt. Ezután 25 millió darabot adtak el a teljes felkapókarral gyártott orsójukból. Ez a márka a Mitchell.

Az orsók használatának robbanásszerű elterjedését azonban mégsem a kiváló tervezés, a megfelelő funkciók és a jó minőség hozta el, hanem a szintetikus monofil zsinór megjelenése. Jóval könnyebb volt kezelni, nem szívta fel a vizet és erős is volt egyben…

 

Ebben a blogcikkben a peremfutó órsókkal foglalkozunk, nem térünk ki a legyezőhorgászatban elterjedt tároló orsókkal és a pergetőhorgászok egy része által használt multiplikátoros orsókkal.

Az orsó részei

Az orsók tulajdonságai

Fékrendszer(ek)

Elsőfékesnek azt az orsót nevezzük, amelyiknél a fék beállítását a dobon található tekerőgombbal végezzük.

Hátsófékes az az orsó, amelyen a fék az orsóházon alul található.

Az elsőfékes orsó féklamellái a dobban találhatók, melyek jóval nagyobbak, mint a hátsófékes orsók kisméretű lamellái. Ráadásul első fék esetén a fékrendszert nem kell átvezetni az orsó testén, ezáltal kevesebb a súrlódó alkatrész, ami így sokkal precízebb működést eredményez. További előnyük, hogy könnyebbek, mint a hátsófékes változatok.

A hátsófékes orsók között külön típusnak számít a harcifékes orsó. Ez napjainkban már nem annyira népszerű, mint régebben. De mi is ez valójában? Ez egy plusz fékállítási lehetőség, amellyel kis mozdulattal nagy fékerőállítást lehet végrehajtani. A 90-es években jelent meg a Shimano orsóinál (Aero GTM, Stradic), és a legtöbb gyártó kínálatában azóta is elérhető a harcifékes orsó.

A nyeletőfékes orsók a nagyhalas (bojlis) horgászok körében terjedtek el először, később a nagy testű halakra pecázó feeder horgászok is használni kezdték. A nyeletőfékes orsó lényege, hogy egy külön szerkezettel egy pillanat alatt kiiktatható az orsón beállított fékerő. Ez a szerkezet a nyeletőfék. Bekapcsolt nyeletőfékkel a hal ellenállás nélkül tudja lehúzni a zsinórt az orsóról. Ez nagyon hasznos lehet akkor, amikor például a másik bottal éppen dobunk, fárasztunk. A nyeletőféket is be kell állítani, mert például egy gyengére beállított nyeletőfékes orsóról az áramló víz le tudja húzni a zsinórt. A bevágás előtt mindenképpen vissza kell váltani a féket a normál beállításra. Ezt a legegyszerűbben a hajtókar megtekerésével tudjuk elérni.

A gyorsfék egy viszonylag új megoldás. Ki is váltható vele a bonyolult nyeletőfék. Az orsó dobjába egyszerre két fékrendszert szerelnek. Az egyik egy finomhangolható „hosszú utas” rendszer. Ez az orsó normál fékje. A másik pedig a gyorsfék, ami általában maximum ¾ fordulattal teljesen nyitható és zárható. Ezt a féket nyitva és zárva tudunk váltani egy pillanat alatt a teljesen kinyitott fék és a beállított fékerő között

Az orsó mérete

A zsinorbehúzás azt jelenti, hogy egy hajtókar-körbefordítás esetén mennyi zsinórt húz be az orsó. Ezt az értéket centiméterben vagy méterben szokták megadni. 100 cm-es zsinórbehúzás már nagyon jó értéknek számít, gyors orsót jelent. A kis dobú orsóknál ezt csak nagy áttétellel tudják megvalósítani.
Az áttétel azt jelenti, hogy egy hajtókar-körbefordítás esetén a csésze hányszor fordul körbe a dob körül. Az áttétel értékét X:1 formában adják meg. Az X helyén az az érték áll, ahányszor a forgórész körbefordul a dob körül, a hajtókar egyszeri körbeforgatása közben. Tipikus áttételek a 4,0:1, 4,6:1, 5,2:1 és 5,8:1 értékek.

 

Áttétel és zsinórbehúzás

Az orsó méretének megadására kétféle méretezési rendszert használnak a gyártók. Az egyikben kétjegyű számok szerepelnek, például 10, 25, 30, 40, 50, 60. A másik rendszer szerint pedig négyjegyű számozást használnak 1000,2500, 3000, 4000, 5000, 6000. Egy 40-es orsó méretben nagyjából megfelel egy másik gyártó 4000-es modelljének. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb az orsó. Egy 1000-es orsó még egy gyerek kezében sem tűnik nagynak, míg egy 12-15000-es már igazi monstrumnak számít, ami édesvízben esetleg harcsázáshoz szükséges.

Dobméret

Az előbbiekben ismertetett orsó méret leginkább a dob méretét befolyásolja. A nagyobb méretű orsónak nagyobb a dobja is. Ennek mérete egyenesen arányos a zsinórbehúzási értékkel. Tegyük fel, hogy van két különböző orsód azonos áttétellel. A nagyobb dobbal ellátott orsó pontosan annyival fog több zsinórt behúzni, amennyivel nagyobb a dobja. A nagyobbik dob legyen 50 mm-es, a kisebbik pedig 40 mm átmérőjű. Az 50 mm-es dob átmérőben 25%-kal nagyobb a 40 mm-es dobnál. Így a zsinórbehúzása is pontosan 25%-kal lesz nagyobb. A zsinór rugalmas, de egy idő után hajlamos felvenni azt a formát, ahogyan tárolod. Ez különösen a vastagabb monofil zsinórok esetén jelent problémát. A kisebb átmérőjű dobról sokszor úgy jön le a zsinór, mintha spirálrugó lenne. Ez tehát hátrányt jelent a kis méretű orsók esetében. A kis átmérőjű dobon „megtörik” a zsinór. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a kisméretű dobról nagyobb ellenállással távozik a zsinór. Ez akkor jelent hátrányt, ha nagy távolságra, vagy nagyon pontosan szeretnénk dobni. A nagyobb dobú orsóval mindezek könnyebben megvalósíthatóak.

Zsinórkapacitás

Az orsók dobjához mindig megadják a zsinórkapacitást. Ez azt mutatja meg, hogy mekkora méretű zsinórból mennyi fér el a dobra. Például: „Ø 0,20 mm/240 m” vagy „0,20/240”. Erre a dobra 20-as zsinórból 240 m fér fel. Természetesen minél vastagabb a zsinór, annál kevesebb fér fel a dobra. A gyártók ezért ezt az értéket többféle zsinórmérettel is meg szokták adni.

A harcsahorgászat, illetve a behordós pontyhorgászat kivételével kevés esetben szükséges 200 m-nél több zsinórt a dobra tekerned. Úszós horgászat esetén a meghorgászott távolság átlagosan 3–4 m és 30 m között változik. Ehhez semmi esetre sincs szükség sok száz méter zsinórra, csak felesleges pénzkidobás. A kis és közepes távú feederhorgászathoz és matchbotos horgászathoz az úgy nevezett sekély dobbal vagy match dobbal ellátott orsók a legmegfelelőbbek.

Hajtókar

A 90-es években jelentek meg a dupla hajtókaros peremfutó orsók. Az egy- vagy a kétkaros típusról egyéni ízlés alapján kell dönteni. Nekem személy szerint mindegyik tetszik. A kétkaros orsókon a kar általában rövidebb, ezért kissé nehezebb tekerni, mint az egykaros változatokat. A dupla karos változatoknak nyugodtabb az orsófutása, mivel maga a kar kiegyensúlyozott, és nem rázza az orsót. Ez a rázás is csak akkor zavaró, ha az orsót bot nélkül tartod a kezedben, és nagy sebességgel megtekered. Botra felszerelve egyáltalán nem érződik. Egyre több orsót szállítanak mindkét karral, hogy a horgász dönthesse el, melyiket használja.

Visszaforgásgátló

A visszaforgásgátló az a szerkezet, amely megakadályozza, hogy az orsó – erő hatására – elkezdjen visszafelé forogni. A legtöbb orsón ez a funkció kikapcsolható, de kezdenek elterjedni azok a típusok is, amelyeken nem lehet kikapcsolni. A visszaforgásgátlót bekapcsolva a régi orsók „kottyantak” visszafelé. Ez jelentős erőhatást jelentett bevágáskor az orsó számára. A mai orsók szinte mindegyike holtjáték nélkül áll meg bármelyik helyzetben és nem mozdul el visszafelé nagy erő hatására sem.

Gördülőcsapágyak száma

Az 1990-es években jelentek meg szép számban a golyóscsapágyas orsók. Ezek futása, tartóssága és jóval kisebb karbantartásigénye felülmúlta a korábbi siklócsapágyas orsókat. Hosszú éveken át a legfőbb fejlesztési irány a golyóscsapágyak számának növelése volt. Nem volt ritka a 10 feletti golyóscsapágyszám sem. A gyártók azóta felismerték, hogy nem feltétlenül csak és kizárólag a csapágyak számának emelése jelenti a minőséget. Ettől függetlenül azonban kijelenthető, hogy minél magasabb egy orsó árkategóriája, annál több gördülőcsapágyat találunk benne.

Ha pusztán műszaki szemmel megvizsgáljuk, akkor 5-6 db gördülőcsapágy elegendő egy korrekt minőségű orsóhoz. 2-2 darab megy a hajtó- és a főtengelyre, 1 darab pedig a zsinórvezető görgő alá kell. A 10 darab golyóscsapágy felett már a fogantyú alatt is találunk golyóscsapágyakat. A folyton „dolgozó” pergetőorsók azok, amelyeknél ez a mennyiség indokolt. Általánosan kimondható tehát, hogy az 5 darab vagy 4+1 darab golyóscsapággyal szerelt orsó az átlagos felhasználásra tökéletesen megfelel. Itt is érvényes az, hogy a kevesebb – de jó minőségű – golyóscsapágy jobb, mint a sok gyenge kivitelű.

Pótdob

A pótdob nagyon hasznos kiegészítője egy orsónak. A pótdobbal, és a rá feltekert zsinórral, sokkal rugalmasabban tudsz a horgászati helyzetekre reagálni. Én minden orsómhoz tartok egy pótdobot. Általában különböző zsinórokat szoktam felcsévélni a dobjaimra, így könnyen tudok váltani. Egy pótdob megléte akár egy termék javára is dönthet vásárláskor egy másikkal szemben. Vedd figyelembe, hogy egy pótdob akár 5–6000 forintba is kerülhet, ha utólagosan szeretnéd megrendelni. Amennyiben nem jár az orsód mellé, akkor érdemes egyből az orsóval együtt megrendelni vagy rövid időn belül megvenni. A pótdobokat szinte lehetetlen beszerezni, ha az orsót kivonják a forgalomból.

Tömeg

Bizonyos horgászmódszereknél az orsó tömege nem elhanyagolható szempont. Ezek azok a horgászatok, amikor sokat van kézben a bot, és sokat dob vele a horgász. A pergetés mellett, egy matchbotos, bolognai botos horgászat vagy egy intenzív, versenyszerű féderezés alkalmával van sokat a bot a kezünkben. Egy hagyományos fenekező horgászat vagy ez többnapos bojlis túra, de még egy bekötött harcsázás esetén is csak a bedobásnál, kitekerésnél és fárasztásnál tartja a horgász a horgászbot – és az orsó – súlyát.

Zsinórklipsz

A gyakorlott féderes horgászok tudják igazán, hogy a zsinórklipsz milyen fontos jelentőséggel bír a féderhorgászatban. Úszós horgászatnál ennek jóval kisebb a jelentősége, mert a távolságot zsinórjelölővel szoktuk beállítani.A zsinórklipsz az orsó dobjának alsó peremén található. Ebbe lehet beakasztani a zsinórt. Ezáltal a dobások hossza mindig pontosan ugyanakkora lesz. A megfelelő dobástávolságot megtalálva, be kell akasztani a zsinórt a klipszbe. A következő dobáskor kicsit nagyobbra kell méretezni a dobást és a klipszben el fog akadni a zsinór. A fenekező kosár vagy az úszó pontosan oda fog érkezni, mint korábban. Ezáltal mindig ugyanazon helyre tudunk horgászni, ami feeder horgászatban kiemelt fontosságú. Így minden bedobáskor egy helyre kerül az etetőanyag, ami folyamatosan fenntartja a halak figyelmét.

Segítség az orsóválasztáshoz

Ahhoz, hogy orsót tudj választani, nagyjából tudnod kell, hogy mire és hogyan fogsz általában horgászni. Olyan orsó nincs, ami mindenre megfelelő. Nem lehet ugyanazzal az orsóval sügérre pergetni és 200 méterre behordva pontyozni.  Ha nincsenek a fentiekhez hasonló egyedi igények, akkor egy általános méretű, jó minőségű, megfelelő fékrendszerű orsó nagyjából mindenre jó.

Kérdések, orsóvásárlás előtt:

·             Milyen módszerrel akarsz horgászni?

·             Milyen távolságra akarsz horgászni?

·             Mekkora halakra akarsz horgászni?

·             Mennyit szánsz az orsóvásárlásra?

 

Tanácsok

Gyermeknek, az első orsós botjára a tömege miatt 2500-as vagy maximum 3000-es, elsőfékes orsó való.

Általános úszós használatra, illetve könnyű fenekezéshez 4000-es orsó javaslok, nincs szükség ennél nagyobbra. Lehet első- vagy hátsófékes.

Fenekező és feeder horgászathoz 5000-5500-as orsóra van szükség. A fék típusa a horgász egyéni ízlésétől függ. Akár nyeletőfékes változat is szóba jöhet. Távolra történő horgászathoz a Long-Cast dobbal rendelkező típusok szükségesek.

Bojlis horgászathoz mindenképpen nyeletőfékes orsót javaslok. Ennek mérete 8-10000-es is lehet. Amennyiben a behordós horgászat is szerepel a tervekben, akkor mély dobos kivitelre van szükség, amire akár 350-400m zsinórt is fel lehet csévélni.

Harcsára, mint a legnagyobb testű édesvízi halra a legnagyobb pergetőorsók alkalmasak, amelyek szerkezetét kifejezetten az óriási terhelésre méretezték. Ezek a 8-14000-es mérettartományba esnek.

 

Rövidítések, idegen kifejezések

LCS – Long Cast - Távdobó
Reel                   - Orsó
Ball Bearing       - Golyóscsapágy
Roller Bearing    - Görgős csapágy
Gear Ratio         - Áttétel
Front Drag         - Elsőfék
Rear Drag         - Hátsó fék
Fighting Drag    - Harcifék
Baitrunner drag - Nyeletőfékes orsó

 

Görbüljön!
Füredi Krisztián